Kecskemét költségvetése

A jó gazdaként működő önkormányzat az adófizető polgárai előtt szélesre nyitja az ajtóit, számít a civil szervezetek együttműködésére, és kikéri a véleményüket, hogy a lakossági igényeknek megfelelő szolgáltatásokat és beruházásokat valósíthasson meg. A rendszeres egyeztetések mellett ma már számos bevált eszköz létezik arra, hogy a városháza és a polgárok közötti távolság csökkenjen: részvételi költségvetések, lakossági fórumok vagy állampolgári tanácsok segítik a párbeszédet. A kérdés az, hogy a döntéshozók élnek-e ezekkel a lehetőségekkel. És az is, hogy a helyi polgárok megkérdezik-e, mire költik az adójukat, elmondják-e a véleményüket, és részt vesznek-e a közügyek alakításában.

Az önkormányzat azért fontos közösségi intézményünk, mert az államnak a polgárok hétköznapi problémáihoz legközelebb eső része, ahová először jutnak el a társadalmi igények, civil és lakossági kezdeményezések. Egy városi önkormányzat működése és gazdálkodása azonban kívülről nézve gyakran nehezen átlátható. Így van ez Kecskeméten is. Pedig az internet korában joggal várhatjuk el, hogy bárki könnyen utánanézhessen, miből, mire és mennyit költ a város.

A közpénzek átlátható felhasználásáért dolgozó K-Monitor együttműködésével ezért úgy döntöttünk, hogy a KecsUP-on a modern technika segítségével új módon mutatjuk be Kecskemét gazdálkodását.

Interaktív alkalmazásunk segítségével azok is könnyen áttekinthetik a közpénzek felhasználását, akik nem jártasak a költségvetések világában. Célunk, hogy közérthető és értelmezhető képet adjunk arról, mennyit költ a város oktatásra, egészségügyre, zöldfelületekre vagy éppen a sokak szerint rossz állapotú utakra.

A helyi demokráciára is igaz, hogy kettőn áll a vásár. Az átlátható önkormányzati működéshez nemcsak nyitott döntéshozókra, hanem tájékozott polgárokra is szükség van, akik figyelemmel kísérik a helyi ügyeket és a választott képviselők döntéseit.